Hiába mutatott a csapat biztató jeleket, a Lazio könyörtelenül kihasználta a hibáinkat és 30 év után először vitték el a 3 pontot a San Siróból. Röviden lerendezhetnénk annyival is, hogy nyakig úszunk a szarban, de most is megpróbáltuk kivesézni a látottakat, és értékelni a játékosokat.
11 forduló elteltével már a 6. vereségünknél járunk, ez az 1941/42-es szezon óta a legrosszabb mutatónk, és jönnek a Juve-Napoli kettős elleni mérkőzések - ezt a helyzetet már muszáj elviccelni
Pioli 3 helyen változtatott a SPAL elleni kezdőcsapaton: Calabriát visszatette a jobb oldalra, Duarténak ezúttal középen szavazott bizalmat, Krunicot pedig nagy meglepetésre, Kessié helyén nevezte a csapatba - ezzel a bosnyák először volt kezdő a Milanban. A Mister döntéseiben közrejátszott egy csipetnyi kényszerűség is, Musacchio combizom sérülés, Suso pedig derékproblémák miatt nem volt bevethető - jó eséllyel mindketten kezdtek volna tegnap este.
4-3-3: Donnarumma - Calabria, Duarte, Romagnoli, Hernandez - Paquetá, Bennacer, Krunic - Castillejo, Piatek, Calhanoglu.
Kissé értetetlenül álltunk azelőtt, hogy Castillejo a csütörtöki pocsék játéka után hogyan maradhatott elsőszámú opció a jobb oldalra Suso sérülése után, de a szöszi alaposan ránk cáfolt, és valami olyan teljesítménnyel rukkolt elő, amitől mindannyian lepetéztünk. 1 veszélyes lövést, 2 kreált helyzetet, 2 sikeres 1 az 1 elleni párharcot és 3 labdaszerzést tett fel a pályára, a mezőny egyik legjobbja volt a 35. percig, amikor is sérülés miatt le kellett cserélni. Meglepődtünk? Nem nagyon, ilyen a mi szerencsénk. Könnyes szemekkel hagyta el a pályát Samu - ő is érezte, hogy nagyon elkapta a fonalat, és noha a SPAL elleni meccs után szidtuk, mint a bokrot, most mi is megsajnáltuk. Nem csak Castillejo volt egyébként aktív a labdaszerzések tekintetében, ugyanis Pioli hű volt filozófiájához és letámadásra utasította a srácokat, ami az első 45 percben 10 megszerzett labdát eredményezett a sasok ellen. Tökösek voltunk, próbáltunk előre menni és többet is lőttünk kapura, mint a rómaiak (7-5 arányban az első játékrészben, és 12-8 az egész találkozón), de hiába; azt a meccs beharangozónkból is megtudtuk, hogy ez a Lazio egy évek óta együtt lévő, rutinos, roppant masszív csapat, amelyik képes kíméletlenül megbüntetni a hibáidat. Ilyen volt például az, amikor Theo egy támadásunk alkalmával fennragadt, és a megüresedett helyére befutott Lazzarri senkitől sem zavartatva (Bennacer próbált lóhalálában odaérni, de sansztalan volt az algériai) tálalhatott Immobilénak, aki köszönte szépen és meg is rúgta szezonbéli 13. gólját. Tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy mikor kapunk egy ilyen gólt, hisz Theo meccsek óta 1, de akár 2 sorral is fentebb helyezkedik a támadásainknál, így ha becsúszik egy váratlan labdavesztés, az ellenfélnek pedig sikerül gyorsan építkeznie, akkor nyilván nem tud visszaérni a srác. Persze, nem véletlen vállaljuk ennek a kockázatát, mert a francia támadásban az egyik, ha nem a legveszélyesebb spílerünk. Tegnap a Lazio 5 sárgájából 3-at Theo harcolt ki, és a legfontosabb, hogy Piatek góljánál (vagy Bastos öngóljánál, ki hogy látta) is parádésan tekert középre, így 1-1-es eredménnyel mehettünk szünetre.
A második félidőre is offenzív szemléletben jöttünk ki - a kopasz egyértelműen meg akarta nyerni a meccset, és ezt szolgálta Leao becserélése is Paquetá helyére: átálltunk egy amolyan 3-4-3-as rendszerre, amiben Calabria bentebb húzódott, és Rebic volt az, aki Theóhoz hasonlóan fel-alá robotolt a jobb szélen. Valahol itt ment el a meccs, Leaónak ugyan voltak ígéretes mozzanatai, de összességében nem feküdt a csapatnak a formációváltás - Calhanoglu játéka is visszaesett, pedig előtte baromi hatékonyan futballozott a török.
Hakan passztérképe. 39 passzából 34 sikeres volt (17-et a támadóharmadban adott le), ez 87%-os passzpontosság, és ami nincs rajta a képen: 3 lövés, 2 sikeres 1 az 1 elleni párharc, és 3 labdaszerzés. A SPAL ellen gyengébb volt a tízesünk, de most nem érheti szó a ház elejét - ez Pioli irányítása alatt harmadszor fordul elő vele, a kopasznak úgy tűnik sikerült visszahoznia azt a Calhanoglut, akit a Gattuso-éra kezdetében láttunk.
Illetve a 65-70. perctől az a furcsa érzésünk támadt, mintha Bennacer egy személyben képviselné a középpályánkat. Túlságosan offenzív volt az összeállításunk a csere után, Krunic is bár egyáltalán nem játszott rosszul, és a labda sokkal jobb helyen van nála, mint Kessiénél, védekezésben már az elefántcsontparti felé billen a mérleg: a StatsZone adatai szerint mindössze 2 szerelést mutatott be a bosnyák. Ám ha már Bennacert említettük, érdemes az ő passztérképére is rápillantani.
Megőrülsz ettől a sráctól. Tegnap mutatott valamit abból, hogy miért választották az Afrika Kupa legjobb játékosának: Mindenhol ott van, energikus, gyorsan olvassa a játékot, ütközik, labdát szerez, passzol, tovább mozog, és süt róla, hogy még ettől is sokkal jobb teljesítményre lehet képes, ha jobban belejön a játékba. Nem feltétlen vártuk, hogy kezdeni fog, de szerencsére kezdi elnyerni Pioli bizalmát az algériai. 54 passzából 46 volt pontos, ez 85%-os passzpontosság, és mellette 3 sikeres 1 az 1 elleni párharc, 7 szerelés és 1 tisztázás.
Végül a 83. percben aztán góllá érett a visszaeső játékunk, amelyért főként Duartét és Romagnolit hibáztathatjuk. Már az első Lazio gólnál is elővehettük volna Duartét - hiszen őt megelőzve fejelt Immobile a kapunkba - és a másodiknál is borzasztóan helyezkedett, miután Romagnoli elvétette a brazil középre fejelt labdájának ívét. Leo ezzel valamelyest le is rombolta bennünk azt a képet a magabiztosságáról, amit az első három meccsén felépített... Luiz Alberto és Correa simán átgyalogoltak a védelmünkön.
Érdekes statisztikai mutató, hogy a sasok második gólját összehozó két játékos milyen sokszor kereste egymást a pályán:
Úgy pedig még érdekesebb, ha a hőtérképüket is csekkoljuk, mert leginkább mindketten a jobb oldalunkra, Calabria felé mozogtak - szóval Inzaghi annak ellenére, hogy Theo a baloldalon gyakran magasan helyezkedik, mégis inkább a jobb oldalunkat látta gyengepontnak, és valljuk be, Calabria újfent nem váltotta meg a világot. Az oldalán Luiz Alberto és Correa simán eljátszadozott egymással.
Játékosértékelések
Donnarumma: Voltak fontos védései, és bár Correa lövésénél talán indokolatlanul megdermedt, nem tehetett a gólokról - 6.
Calabria: Gyenge pont, ezúttal nem csak védekezésben, de támadásban is lehangoló teljesítményt nyújtott, felkészül Lord Borini? - 4.
Duarte: Nincs mese, mindkét gólban benne volt, most realizálhatta, hogy a Brasileiraóval ellentétben a Serie A-ban nagyon komolyan oda kell figyelni a helyezkedésekre - 4,5.
Romagnoli: Kár a hibájáért Correa góljánál, addig bitang nagyot játszott a Capitano. Számokban: 4 labdaszerzés, 1 blokk, 6 tisztázás lábbal, 3 fejjel, és 2 légi párharcot is behúzott - 6,5.
Theo Hernandez: Gólpassza mellett 3 sárgát begyűjtöttek róla, előrejátékban egy császár, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezúttal gólt is kaptunk róla - 6.
Paquetá: Nem tudott kreativitást csempészni a játékunkba, és a legégetőbb probléma a brazillal kapcsolatban az, ahogy a helyzeteivel bánik. SPAL ellen is elszórakozott egy ordító ziccert, és most is borzasztó gyengén oldott meg egy ajtó-ablak szitut a kapu előtt. Nem csoda, hogy 26 meccsen csupán 1 gólnál tart... Amikor leigazoltuk a srácot sokan hasonlították Kakához, de a játékstílusa gyorsan egyértelművé tette számunkra, hogy egészen más erényei vannak, mint a korábbi aranylabdásunknak, és sajnos azt is be kell látnunk, hogy a gyilkos góllövés sem a sajátja - 5.
Bennacer: Mindent leírtunk róla - 8.
Man of the Match? | Fotó: MilanLive.it
Krunic: Megmutatta a bosnyák, hogy sokoldalú játékos, és lehet vele számolni. Védekezésben ugyan gyengébb, mint Kessié, de nem vétett nagyobb hibákat, támadásban pedig sokkal jobban néz ki, mint Frankie - 6.
Castillejo: Fentebb elemeztük a spanyolt - 8.
Piatek: Legyünk jószívűek, adjuk neki a gólt, de még azzal együtt is borzasztó volt nézni a lengyelt. Sírt nála a labda, és folyamatosan a földre került, szenvedett. Nem tudjuk, hogy mi történt vele tavaly óta, de kezd kellemetlenné válni a helyzete - 5.
Calhanoglu: Róla is esett már szó, jár a pacsi - 7,5.
Rebic: Sokan követeltük a csapatba, hát most valamelyest választ kaptunk arra, hogy miért nem jutott több játéklehetőséghez eddig. Az érkezésével gyengébbé vált a jobb oldalunk, illetve elvétett egy nagy helyzetet is. Ami frusztráló, hogy a test beszéde sem feltétlen arról árulkodott, hogy felakarná szántani a gyepet a helyéért a csapatban, talán már most megtört mentálisan? - 5.
Leao: A portugál beállásával kezdődött meg a leszállóág, de az inkább a csapatrendszer megváltozásának volt köszönhető, mintsem a srác játékának, benne azért ott volt a veszély - 6,5.
Bonaventura: Újfent nem tudjuk értékelni a kevés játékperc miatt.
Összefoglaló
Folytatás vasárnap a Juventus ellen, ráadásul Torinóban, így garantáltnak tűnik az újabb nullázás. Nehéz pozitívnak maradni, Piolival hiába látszik a fejlődés, Giampaolo rombolásával és a nehéz novemberi sorsolásnak köszönhetően nagyon necces a helyzetünk, de mint mindig, tartsunk ki, Forza Rossoneri!
