Ebben több volt | Milan - Napoli 1-1

2019. november 24. 14:25 - s_ben

ekfcu72xuaiqkhr.jpgElszalasztottuk a sanszot, hogy két vállra fektessük az enervált, lélektelen Napolit, de legalább nem buktunk újabb rangadót. Tovább után értékeltük a találkozót.

A meccs beharangozóban feltüntetett kezdőhöz képest egy változást eszközölt Pioli - szintén kényszerűségből, ugyanis az utolsó pillanatokban Suso is felmondta a szolgálatot és Rebic kapta meg a lehetőséget, hogy milanos pályafutása során először a kezdőként lépjen pályára - így a kopasz a Juve elleni csapaton négy helyen is változtatott:

4-3-3: Donnarumma, Conti, Musacchio, Romagnoli, Theo Hernandez - Paquetá, Biglia, Krunic - Rebic, Piatek, Bonaventura.

Ezúttal nem volt semmiféle játék a számokkal és a szerepkörökkel, klasszikus 4-3-3-ban futballoztunk (nem úgy, mint a mérkőzés későbbi szakaszában, amikor szinte csak kapkodtuk a fejünket, hogy milyen pozícióban véljük felfedezni a játékosainkat).

Jó kezdés, majd gyors visszaesés

Határozottan jobban kezdtük a mérkőzést, amit annak köszönhettünk, hogy Pioli most is bátran nyúlt az egyik kedvenc fegyveréhez, a presszingeléshez. A Misternek már az első, Lecce elleni meccsén sikerült látványosan lefektetnie ennek az alapjait a csapatnál, és noha továbbra sem vagyunk kimondottan profik a műfajban, de ha az edző úgy kívánja, akkor képesek vagyunk keményen megszállni az ellenfél térfelét, és letámadni, terrorizálni a labdát birtokló játékost. Így volt ez a Nápoly ellen is az első 10 percben, ezáltal pedig csak Paquetá és Bonaventura 3-3, illetve Theo Hernandez 2 labdaszerzést tett a közösbe.

Komoly helyzetig azonban nem sikerült eljutnunk - legfeljebb Rebic beadását jegyezhettük fel, amit Jack jó eséllyel a kapuba pofozott volna, ha Meret nem vetődik ki rá bravúrosan. A horvát egyébként azzal a beadásával körülbelül az egyetlen értékelhető megmozdulását mutatta be a találkozón, hiszen pechére hamar összeszedett egy sérülést, amivel nem csak saját magát kínozta az első félidőben, hanem bennünket is - nem sok örömünket leltük az első kezdőben játszott meccsében. Az első negyedóra után aztán alaposan megzuhantunk, és több labda eladást, illetve ordas hibát is vétettünk védekezésben. Az egyik ilyen volt Theo mutatványa, amikor egy ártalmatlan középre lőtt labdát a lehető legrosszabb helyre, középre Insignéhez fejelt, akinek a lövését még ugyan megúsztuk kapufával, de a kipattanót, miután francia balbekkünk a fejesét követően be is ragadt a védelmi vonalban, Lozano könnyűszerrel juttathatta kapuba. Theo nagy kedvencünk, azonban el kell ismernünk, hogy nem először kaptunk gólt róla, hátul sajnos hajlamos komoly fegyelmezetlenségekre.

Igaz, nem tudtunk sokáig haragudni Theóra, hisz az eset után nem sokkal a tőle megszokott iramban lódult meg a balszélen, majd játszotta Krunicshoz a labdát, aki finom érintéssel tálalt Bona-papához, hogy aztán ő valami veszedelem módon bebombázza a bogyót Meret hálójába. 1-1.

eke7e7lxkaezbax.jpg

 Well done, Jack! Ez volt az 5. gólja a Partenopei ellen, és ebben a löketben benne volt minden fájdalom és nehézség, amit a térdsérülése okozott neki az elmúlt időszakban | Fotó: acmilan.com

...És itt hagynánk Bonaventura számait is az összecsapásról: 83.8% passzráta, 2 kulcspassz, 2 sikeres csel, 2 labdaszerzés, 2 tisztázás, 8 keresztlabda. Man of The Match.

A gól után is adódtak még lehetőségei a csapatnak, az első félidőt sikerült kétszer annyi kapura lövéssel zárni, mint a Napolinak (8-4). Jellemzően - főleg Suso hiányában - a támadásaink a baloldalunkra koncentrálódtak, kifejezetten harmonikusan muzsikált a Theo-Krunic-Bonaventura tengely. Ezen a ponton kell kiemelni Rade Krunicsot, aki amellett, hogy egy gólpasszt kiosztott, végig jól játszott, jeleskedett a kombinatív passzjátékban, keményen ütközött (7 párharcából 6-ot megnyert) és meg is becsülte a labdát. Ha így játszik a bosnyák srác, Kessiének nem lesz egyszerű dolga, hogy visszakerüljön a baloldali mezzala posztra.

Mindenesetre már az, hogy a sok hibával tarkított játékunk ellenére is sikerült dupla annyi lövést leadnunk, mint ellenfelünknek, jól jelzi, hogy Ancelotti Napolijánál valóban komoly gondok vannak minden téren, kifordult magából a gárda, és ezt bizony meg lehetett volna büntetni.

Pioli ezúttal nem mert kockáztatni

Stefano Pioli valószínűleg komoly dilemmában volt, hogy Rebic sérülése miatt kit hozzon be a csapatba - már az első félidőben láttuk mocorogni az oldalvonal mellett Leaót és Kessiét, és végül az elefántcsontparti mellett döntött a szünetben, aminek talán az volt az oka, hogy nem akart úgy járni, mint korábban a Lazio vagy a Juventus ellen, hogy tökösen rámegy a meccs megnyerésére, aztán a csapat egyéni hibákból megbünteti őt, és elveszíti a mérkőzést. A 14. helyen, ennyire szorított szituációban inkább egy biztonságibb megoldást választott, és Frankie behozatalával Paquetát tolta fel Rebic helyére. Hogy ez mennyivel biztonságosabb lépés volt a kopasz tréner számára, mint mondjuk a villámléptű Leaót rázúdítani a Nápolyra, azt jól szemléleti, hogy labda nélkül, védekezésben gyakran 4-5-1-es formáció rajzolódott ki a Milannál.

Persze, a felállástól még önmagában nem nyugodhattunk meg, hisz egy olyan spílerünk kolbászolt a középpálya közepén, mint Biglia, aki bármikor képes volt életveszélyes helyzetbe hozni a csapatot könnyelmű passzaival és hullagyenge ütközéseivel. Borzasztóan hiányzott Bennacer, az argentintól pedig ez egy újabb olyan performansz volt, ami azt a gondolatot erősítette meg bennünk, hogy nem feltétlen kéne meghosszabbítani a nyáron lejáró szerződését. Pioli egy egészen meredek megoldással reagált Biglia gyengélkedésére, becserélte Calabriát a középpálya jobb oldalára (amolyan Borini-szerepkörbe avanzsálva a hátvédünket), és Kessiét regista pozícióba parancsolta. Ezt is megéltük - egyébként egyikük sem vallott különösebben kudarcot, ám nem dőlnénk a kardunkba, ha többet nem találkoznánk ezzel az összetétellel a pályán.

Talán azt sem bánnánk, ha legközelebb Piatekkel sem találkoznánk a csapatban, akivel kapcsolatban még finoman is fogalmaznánk, ha csak annyit mondanánk róla, hogy kudarcot vallott tegnap. A lengyel a 13. forduló elteltével továbbra is egy akciógólnál tart, és a csapnivaló játékát már a San Siro közönsége is füttyel díjazta, holott élénken él még mindenkiben az emlék, amikor ugyanez a közönség szinte meccsről-meccsre torkaszakadtából ordította a Pum-Pum-Pum rigmust a csatárnak. A kilences átkával, vagy mivel magyarázzuk Pistolero visszaesését...? 

ekfegmrxsay_by.jpg

Igazságos az X | Fotó: acmilan.com

A második félidőben inkább a Napolinak voltak lehetőségei a gólszerzésre, ám mivel azokat jószerivel a mi hibáinknak köszönhették, túlzás lenne azt állítani, hogy jobban rászolgáltak volna a három pontra, mint a Milan. Ha őszinték akarunk lenni, akkor elismerjük, hogy hűen tükrözte ez a találkozó, hogy miért áll olyan távol jelenleg a két csapat a BL-helyezésektől, és a Partenopei esetében inkább bele sem szeretnénk gondolni (mint olasz foci szurker), hogy mit fog művelni velük szerdán a 'Pool az Anfielden. Bennünk sajnos még nem volt meg az erő, hogy ezt a verhető Napolit lenyomjuk, de meg kell próbálnunk építkezni ebből az eredményből is.

Játékosértékelések

Donnarumma: A gólnál kiszolgáltatott helyzetben volt, egyébként újabb klasszis teljesítményt rakott le az asztalra. Külön köszönetet mondhatunk neki Insigne ziccerének hárításáért a második félidőből, anélkül bajban lettünk volna - 7,5.

Conti: Nagyon gyengén passzolt, mindössze 56%-os passzrátát hozott össze, hosszú átadásokból például egyet sem sikerült abszolválnia (0/5). Viszont védekezésben már jobb mutatókat produkált: 3 labdaszerzés, 2 tisztázás lábbal, 2 tisztázás fejjel. Összességében stabil volt, de nyilván a Juve elleni produkcióhoz képest ez visszaesés - 6.

Musacchio: Mateót gonosz módon kiemeltük a beharangozóban, hogy sérülése után a kezdőbe visszatérve könnyen parafaktor lehet hátul a bizonytalanságai révén, de ennek nyomát sem láttuk, kiegyensúlyozott játékot hozott az argentin. Ráadásul Lozanót kritikus helyzetben egy olyan tűpontos, parádés becsúszással szerelte, ami még azoknál is megért egy szájbiccentést, akik időnként pornó helyett Nesta Elegant Defense Skills videókra csúsznak rá - 7.

Romagnoli: A remek számokat most is hozta, 3 szerelés, 4 tisztázás lábbal, 3 fejjel, ám azt nagyon bánhatjuk, hogy a gólnál Insigine kapufája után lassan reagált, és Lozano meg tudta előzni - 6,5. 

Theo Hernandez: Esett már szó róla, elől penge, hátul sok hiba a gólon kívül is - 5,5.

Paquetá: Csak úgy, mint a Juve ellen, most is csalóka meccset hozott le a brazil. Ha csak a számait nézzük, akkor korrektnek mondható a teljesítménye, 26/29 sikeres passz, ebből 9/10 a támadóharmadban és 9 labdaszerzés, viszont valójában egészen más a dolgok fekvése.

_paq_1.png

Nem először emeljük ki a brazillal kapcsolatban, hogy masszív a védőmunkája, a kép is jól mutatja, hogy a jobb szélen kifejezetten serényen gyűjtögette a zsugákat, csakhogy esetében nem ezekről szeretnénk beszélni egy-egy mérkőzés után, hanem mondjuk arról, hogy milyen fazont szabott a csapat játékának, hogy mennyire sikerült irányítania a támadásainkat. Sajnos ezekben a tényezőkben nem jeleskedett most sem, és inkább számos buta, bosszantó hibával hívta fel magára a figyelmet - 5,5.

Biglia: Fentebb volt szó róla, botrányosan gyenge volt - 5.

Krunic: A második félidőben valamivel lentebb adott, de így is jár a pacsi - 7,5. 

Rebic: Nyilvánvaló, hogy a sérülése is közrejátszott a harmatgyenge játékában (körülbelül egy jó labdaátvételnek is örültünk tőle), de szőrösszívűek vagyunk, ettől még simán lepontozzuk a csókát - 5.

Piatek: 4,5.

Bonaventura: Az eddig sem kevés dicséret mellett a támadóharmadbeli passztérképével még megkoronáznánk a játékát:

_jack.png

16/18, csupán két rossz passz, és ezeknek egy jó része bizony nem az egyszerű alibipassz kategória volt. Alig akadt rossz megmozdulása az embernek, hihetetlen jó helyen volt nála a labda tegnap - 8,5.

 

 

Kessié: Becserélésével stabilabbá akarta tenni a csapatot Pioli, és Franck-nek sikerült is 5 labdaszerzést összeszorgoskodnia, mindazonáltal komolyabb pozitív változást nem hozott a játékunkba - 6.

Calabria: Láttuk már őt korábban a középpálya jobbszélén Mauri és Calhanoglu mellett, akkor, és most is meglehetősen szürreális élmény volt, de nem érdemel negatív kritikát a srác, megoldotta a feladatát - 6.

Leao: -

Összefoglaló

 Folytatás a Parma ellen, már decemberben. Forza Rossoneri!

Felhasznált források: StatsZone, whoscored.com

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rossonerizone.blog.hu/api/trackback/id/tr6315321666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása