Hiába a mély gödör és a problémák sokasága a két csapatnál, így is a forduló rangadójának tekinthető a vasárnapi Roma - Milan. Amolyan roncsderbi lesz az összecsapás, hajtás után megnézzük, hogy mit várhatunk tőle.

Vasárnap este kezdetét veszi a csapat számára egy gyilkos széria: november 23-ig bezárólag a farkasokon kívül játszunk a SPAL-lal, a Lazióval, a Juventusszal és a Napolival is. Jelenleg a tabella 12. helyén tanyázunk, így égető szükség lenne a látványos formajavulásra, hogy minél több pontot gyűjtsünk az említett csapatok ellen és ne csússzunk még lejjebb a tabellán. Főleg Pioli vállát nyomhatja a teher, hisz egy esetleges rossz eredménysort követően pillanatok alatt az olasz média és a szurkolók célkeresztjébe kerülne, amivel azonnal felforrósodna a frissen kinevezett edző körül a levegő. Ám Pioli is jól tudta, hogy milyen helyzetben érkezik, mi pedig nem is szeretnénk a falra festeni az ördögöt, mert a Lecce elleni meccs nem szűkölködött azokból a pozitívumokból, amelyek miatt jelen pillanatban simán lehet okunk a bizakodásra. Annál is inkább, hogy ez a bivalyerősnek ígérkező sorozat a Romával indul, akik idén az Olimpicóban nem nyújtanak túl combos teljesítményt (mindössze 5 pontot gyűjtöttek hazai környezetben), és olyan balszerencsés események sújtják őket hétről-hétre, hogy már Mi is megsajnáltuk őket.

Nem elég, hogy a fél csapat sérültlistán van, még a játékvezetés is kiszúr a farkasokkal

Nekünk persze nem kell bemutatni, hogy milyen érzés az, amikor tengernyi sérülés hátráltat egy csapatot - elég, ha csak annyit mondunk, hogy emlékszünk tavalyról egy Calabria, Mauri, Calhanoglu kezdőközéppályára. A Roma hasonló cipőben van most: augusztus 20 óta 13 sérülést jegyezhettek fel a csapatnál, és jelenleg sem bevethető: Zappacosta, Santon, Pellegrini, Mkhitaryan, Diawara, Ünder, Kalinic, Cristane illetve eltiltás miatt Kluivert sem. Közülük a legtöbben simán pályáznának a kezdőcsapatba kerülésre (no nem a zseniális NK7-re gondolunk), így a legutóbbi meccseken olyan megoldásokhoz kellett folyamodnia a nyáron a Shakhtartól érkezett Paulo Fonseca edzőnek, mint a tavaly csak 13 meccsig jutó, pletykák szerint Argentínába visszavágyódó támadó középpályást, Pastorét szerepeltetni a védelem előtt, akinek a jó védőmunka finoman szólva sem tartozik a repertoárjába. Sőt, a Mönchengladbach elleni EL meccsen azzal is próbálkozott a portugál, hogy megbontva az egész pofásan működő Smalling-Mancini belsővédelmet, az olasz bekket a középpályára tolta fel Jordan Veretout mellé. Veretout-ért nagy küzdelmet folytattunk a Romával a nyári mercato alatt, azt azonban valószínűleg a francia sem gondolta, hogy a farkasokat választva lesz olyan szakasza a szezonnak, amikor Ő lesz a középpálya legstabilabb pontja. Elfogytak középen a bordó mezesek, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, megérkezett a jó öreg "szegény embert az ág is húzza-effektus": a csütörtöki meccsükön egy olyan ordas nagy bírói bakival fosztották meg őket a győzelemtől (a hosszabbításban Smallingról kezezés címén megítéltek egy büntetőt a németeknek, pedig a labda a védő fejét találta el), amit borzasztó nehezen sikerült feldolgozniuk - Fonseca például azt nyilatkozta: "Ez megsemmisítően hat a játékosokra."

Fonseca emberes feladat előtt áll: foghíjas kerettel kell kivezényelnie csapatát a hullámvölgyből | Fotó: forzaroma.info 

A portugálnak egyébként korábban is meggyűlt a baja a játékvezetéssel: a Cagliari-Roma meccs után például el is tiltották heves reklamálás miatt, akkor Davide Massa spori verte ki nála a biztosítékot - tegyük hozzá gyorsan, akkor is jogosan.

A 46 éves szakember stílusa meglehetősen offenzív, ezt jól mutatja az is, hogy a sérüléshullám beköszöntése előtt rendesen rázták a pofonfát: hármat gurítottak a Genovának, és négyet a Sassuolo-Basaksehir párosnak. Igaz, emellett a védelem nem különösebben sziporkázott. Fonseca nyári kinevezése talán valamelyest meglepetésként hatott (miután a EDF menesztése után a tűzoltóként érkező Ranierit sem marasztalták), de azt semmiképp sem lehet kijelenteni, hogy rossz referenciával érkezett volna a manus. Az ukránoknál 2016 óta 2.37-es pontátlagot hozott össze karakteres focival, ami többek között a BL-ben a Guardiola vezette Cityt is megfricskázta. A filozófiáját sokan hasonlítják Sarri-éhoz, jellemzően a középpályáig feltolja a védelmi vonalát, és agresszív letámadással próbál operálni, bár a bagós mesterrel ellentétben Ő a 4-2-3-1-es szisztémában hisz, nem a 4-3-3-ban. A magas letámadás mondjuk Piolinak is sajátja, ez tehát komoly pikantériát csempészhet az összecsapásba, hogy melyik trénernek fog e téren érvényesülni az akarata. Fonseca Románál játszatott 4-2-3-1-jében kulcsszerep hárul(t) Lorenzo Pellegrinire, aki középen helyezkedve diktálta a védekezésből támadásba való átállást, és egyáltalán a támadások felépítését, a build-upokat, emellett 4 gólpasszt is kiosztott. Pellegrini a whoscorednél a farkasok legjobban teljesítő játékosa, így nagy szerencsénk, hogy nélkülözniük kell vasárnap, viszont a helyén várhatóan szerepet kapó Zaniolóra is borzasztóan kell figyelnünk. Olaszország talán legnagyobb reménysége már tavaly is nagyon agilisan futballozott ellenünk, remek a testfelépítése, szemtelenül technikás és a rugótechnikája sem hagy különösebb kívánnivalót maga után. Ha jó napja van, akkor baromi nehéz dolga lesz vele Bigliáéknak középen. És persze ugyanez igaz Dzekóra is, aki bár szintén küszködött mostanában problémákkal, tartunk Tőle, mint a tűztől. 

A várható kezdők

A hírek szerint Pioli próbál folytonosságra törekedni, és a Lecce elleni csapaton csak a jobbszélső védő pozíciójában változtatna: Calabria visszakerül a múlthéten újfent leszereplő Conti helyére. Ezen kívül a kopasznál Leao és Piatek személye között megy a sakkozás - a portugál ugyan mezőnyben aktív és hasznos volt a dél-olaszok ellen, a három elszórakozott ziccere sokba került, míg Pjona kevésbé volt játékban, de az egy helyzetét gólra váltotta. A hét elején arról is szólt a fáma, hogy a Mister húz egy 4-3-1-2-t Susót leültetve a padra és a Leao-Piatek párost Calhanoglu előtt együtt szerepeltetve, viszont az edzéseken mégsem próbálgatta ezt a verziót - noha sok szurkoló üdvözölte volna. Ugyanis Suso sokaknál elrúgta már a pöttyöst (a twitteren hétközben pusztított a #SusoOut hashtag), és a 8 meccsen elért 1 gólpasszával nehéz is védeni a spanyolt. Ha Pioli bizalmat szavaz neki vasárnap, akkor valami nagyon masszív teljesítményt kell előrántania a kalapból (körülbelül olyan szintűt, mint Hakan a Lecce ellen), hogy ne feszítsék keresztre a drukkerek. Továbbá a Gazzetta ugyan 40% esélyt ad Bennacer kezdőbe nevezésére Biglia helyett, reálisan erre inkább 0%-ot látunk. Igaz, szó volt róla a héten, hogy Pioli beakarja építeni a csapatába az algériait, de nagy fejtörést okoz neki, hisz Biglia az Ő hosszabbított keze a pályán, illetve az argentin nélkül a 29 éves Musacchio lenne az egyetlen tapasztaltabb, rutinosabb játékos a kezdőben - amivel rögtön csikócsapat képét festenénk. Így megoldás lehet fentebb tolni Bennacert, ahol viszont Paquetá foglal helyet, mint a keret legkreatívabb játékosa, és Kessié, aki a leghatékonyabb romboló, plusz Calhanoglu, aki szenzációs formát mutatott az új szerepkörében. Szóval szegény Bennacer helyzete a csapatnál nem egyszerű jelenleg...

Érdekes, hogy a Gazzetta 4-3-3-ban tünteti fel a Milant - ugye így jósolták a csapat formációját a Lecce ellen is, de a pályán egy egészen más szisztéma bontakozott ki. Voltak olyan elemzések a meccsről, amelyekben Pioli felállását labdabirtoklásnál az 50-es években látott WM rendszerhez (amit az Aranycsapat gondolt tovább Higdekuti Nándor hamiskilences pozíciójának feltalálásával - 1 perc magyar hírnév), hasonlították, és bizony volt is ennek alapja, mert Theo Hernandez gyakran tényleg olyan magasan helyezkedett, hogy az ember már nem is védőként tekintett rá. Reméljük, hogy a 4-3-3 helyett ezúttal is múlthéten látott hadrendet fogjuk látni, abban végre ott volt az elképzelés és a fantázia, amíg bírtuk kondival. 

Ha már kondíció, akkor jelentős fórja lesz a Romának, hogy a középpályán a Pastore/Mancini-Veretout kettőst Fonseca nem fogja tudni senkivel frissíteni a padról, míg Pioli adott esetben Bennacert és Krunicot is nyugodt szívvel beküldheti új erőként középre - döntőfaktor lehet az erőnlét kérdése, abból kiindulva, hogy mindkét tréner a kemény presszinget preferálja. 

Tavaly odahaza 2-1-re nyertünk Kessié és Cutrone góljaival, idegenben pedig 1-1-es döntetlenre voltunk jók Piatek találatával - legtöbben most is az X-re fogadnának | Fotó: GettyImages

 Zárásként a szokásos gólösszeállítás: Ibrahimovic (hihetetlen, de a pali szinte minden gólmontázsunkban szerepet kap), Kucka, Crespo, Shevchenko és Pato szolgáltatják ezúttal a múltidézést az Olimpicóból. Dominálnak a fejesek, ám ha most készítené el az anyagot a Milan YouTube csatornája, akkor valószínűleg Calabria két évvel ezelőtti löbbölése is helyet kapna benne. Persze, nem az első helyen, hiszen azt a Kacsa viszi az egész pályás szólójával, aminél a Mexést hagyta csúnyán faképnél.

Vasárnap 18:00, Forza Rossoneri!

Felhasznált források: whoscored.com, transfermakt.com