Amikor már azt hittük, hogy a csapat tényleg el van átkozva és a fölényé ellenére Parmából is lógó orral kulloghat haza, érkezett a fáradhatatlan Turbo Theo, és a házi góllövőlista élére állva bezsákolta nekünk a három pontot. Persze, ettől még nem hunyunk szemet a hibák fölött, de borzasztó fontos győzelmet sikerült kicsikarnunk, amely - reméljük - sorsfordító is lehet a számunkra. Tovább után értékeltük a találkozót.

Ezúttal sem sikerült a meccs beharangozóban felvázolt kezdőt eltalálni, Pioli meglepetésünkre Krunic helyett Kessiének szavazott bizalmat a középpálya jobb oldalán. Nem igazán értettük ezt a döntést, egyrészt a bosnyák mostanában baromi impozáns játékot nyújtott (és talán még az egészséges Paquetát is előbb tettük volna ki a csapatból, mint őt), másrészt Frankieről mást sem hallottunk az elmúlt időszakban, mint, hogy csapnivaló az edzésmunkája és a vezetőség is mielőbb szeretné kiebrudalni a keretből, illetve pénzzé tenni januárban. Felmerül a kérdés, hogyan lehet valaki ilyen körülmények között motivált, de azért az elefántcsontparti jelenlététől még nem dőltünk kardunkba, egészen pofás Milant küldött ki a pályára a kopasz:

4-3-3: Donnarumma - Conti, Musacchio, Romagnoli, Theo Hernandez - Kessié, Bennacer, Bonaventura - Suso, Piatek, Calhanoglu.

Pontosan olyan kellemetlen ellenfél volt a Parma, mint amilyenre előzetesen is számítottunk

Nem véletlen, hogy a pármai gárda a hazai környezetben szerzett pontokat tekintve a Serie A hatodik helyén áll, ezúttal is már az első perctől kezdve nagyon szívós játékkal feszültek nekünk. Jellemző a csapatra, hogy nem birtokolja sokat a labdát (az idei szezonban átlagosan 44% a labdabirtoklásuk), és inkább gyors támadásokra próbál építeni szélsőik, Kulusevski és Gervinho kvalitásai révén, ez pedig azt is lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a védekezésre, és hátul komoly szervezettséggel tudjanak operálni.

D'Aversa meglepő húzása volt például, hogy Juraj Kuckát kvázi hamis kilences szerepkörben szerepeltetve azzal bízta meg, hogy folyamatosan vezényelje a presszingelést és nehezítse meg a Milan labdakihozatalánál Bennacer, és a két középsővédő dolgát. A szlovák manust ismerjük - kemény, mint a vídia, és ha úgy adódott, nem is szerénykedett odapakolni egyet-kettőt a játékosainknak. Persze, azért nem volt olyan masszív a Kuco diktálta letámadás, hogy azon többnyire ne jussanak át a támadásépítéseink (ebben főleg Bennacer dinamikája, vagy Theo ritmusváltásai segítettek sokat), ám ekkor a Parma gyorsan visszazárt és mélyen visszahúzódott a tizenhatosáig, így az a szituáció állt elő a mérkőzés nagy részében, amitől mostanában a Lazio, Juve vagy Napoli elleni meccseken elszokhattunk: egy felállt, betömörülő védelmet kellett feltörnünk. Ezt Suso visszatérésével főként a jobb oldalon próbáltuk abszolválni (a támadásaink 37%-a futott a jobb oldalon, 33% középen és 30% a bal oldalon, illetve a második leggyakoribb passzkombinációnk a Conti-Suso kettőshöz fűződött 24 átadással), ami egy kicsit meglepő volt, hisz inkább a Theo-Bonaventura-Calhanoglu tengelytől vártuk az offenzívák túlnyomó részét (...és végül a gól is onnan jött meg).

Munkálatban a motor, Bennacer megint a legjobbak között volt | Fotó: Twitter

A csapat hátul stabil lábakon állt, egy-két megingástól eltekintve minimalizáltuk a pármai lehetőségeket, olyannyira, hogy az első félidőben mindössze egy kapura lövése volt a hazaiaknak, és ebben hathatós közreműködése volt például Continak, akivel kapcsolatosan korábban pont azt emeltük ki, hogy komoly hiányosságai vannak védekezésben, ehhez képest az elmúlt meccseken olyan spílereknek sem sikerült a fickándozás mellette, mint C. Ronaldo, Insigne, vagy most Gervinho. Utóbbit rendre játszi könnyedséggel választotta el a labdától - egyszerűen öröm volt nézni, ahogy a párharcait megvívta, roppant határozottan, 6-ból 5 szerelési kísérlete sikeres volt. Mellette ha kellett, Romagnoli és Musacchio is remek tisztázásokkal, szerelésekkel avatkozott játékba, viszont 

Hiába a dominancia, ha elől frusztrálóan alacsony a hatékonyság

A Parma 1 kapura lövésével szemben a Milan 13-szor veszélyeztetett az első félidőben, de ebből csak 2 alkalommal találta el a kaput. A végére ez a mutató 27/8-ra duzzadt, ami jól mutatja, hogy mennyire gyatra hatékonysággal ténykedtünk a támadóharmadban. A Parma szervezett védekezésén túl jellemző volt a csapatra, hogy olykor tragikomikus megoldásokkal fejeztük be a támadásainkat, Suso vagy Calhanoglu is egészen kecsegtető helyzetekből lazán kirúgta a stadionból a labdát, de rajtuk is abszolút túltett Piatek, akinek szinte jó megmozdulására sem emlékszünk - a lengyel kezdi abszolút kivágni a biztosítékot, már nem találjuk a jelzőket arra a visszaesésre, amit idén bemutat nekünk. A 64. percben Pioli le is kapta a pályáról, és a helyére beküldött Leaóval mindjárt jobban festett a támadószekciónk... Később a kezdőbe váratlanul bekerülő, szintén nem élete meccsét játszó Kessié is a lecserélés sorsára jutott, a helyén pedig Krunic újfent nem okozott csalódást.

'Majd 70%-ban birtokoltuk a labdát, és a mérkőzés hajrájához közeledve folyamatosan emeltük a nyomást, illetve a próbálkozások számát, de olyan érzésünk volt, mintha az egész világ ellenünk lenne, és a megtépázott önbizalmú társaságunknak 180 perc is kevés lenne ahhoz, hogy gólra váltsa a fölényét. Volt azonban egy játékosunk a pályán, aki ezt másképp gondolta: Theo kihasználva a Bonaventura bombája okozta rövidzárlatot a pármai védőknél, lecsapott az ötös sarkán a zsugára, majd zseniális helyzetfelismeréssel külivel tekerte azt a hosszúba, meglőve ezzel szezonbeli harmadik találatát (balhátvédként!).

 Jó magyar szállóigével élve: OTTVANB*ZDMEG! | Fotó: acmilan.com

Hatalmas kő esett le a szívünkről, de járt ez nekünk, megérdemeltük, na. Egy jó adag önbizalom-lökettel is szolgálhatott ez a 3 pont a srácoknak, hisz abban a Tardiniben született meg, ahol ott hagyta a fogát korábban a Roma, a Sassuolo, a Torino és a Genoa is, és biztosak vagyunk benne, hogy másoknak is keményen bele fog törni a bicskája ebbe a túrába. 

Játékosértékelések

Donnarumma: Nem volt sok dolga (révén, hogy a Parmának kaput eltaláló lövésre sem futotta), de ami volt, azt szépen megoldotta, egy jól megérdemelt clean sheet-et zsebelt be három mérkőzés után - 7.

Conti: Fentebb esett róla szó, védekezésben rendkívül meggyőző teljesítményt hozott. Legközelebb Orsolinit is lekapja a pályáról? - 8.

Musacchio: Egy-két hibától eltekintve rendben volt, a számai is ezt mutatják: 4 szerelés, 5 tisztázás - 7.

Romagnoli: A Capitano statisztikája gyengébb, mint Musáé (2 szerelés, 3 tisztázás), de a legveszélyesebb Parma támadást kétségtelenül ő akasztotta meg, amikor Donnarumma mellett már elpasszolták a labdát. Ugyan a csereként érkező Corneliusszal meggyűlt a baja, de a tőle megszokott határozottságot és keménységet hozta most is - 7.

Theo Hernandez: Nagyon megköszönhetjük Maldininek, hogy elhozta ezt a fiút nekünk, elképesztő, amit művel. A gólján kívül 92%-os passzpontosság, 3 sikeres csel, 1 szerelés, 4 tisztázás, 1 blokk. Man of The Match - 9.

Kessié: Frankie-nek 3 lövése is volt, ebből az egyik az első félidő talán legveszélyesebb momentumát jelentette, és a passzpontossága sem volt rossz (31 passzából csak egyet vétett el), de közben ami szokatlan mutató az esetében, hogy nem volt labdaszerzése. Valahogy nem az igazi a csóka - 6.

Bennacer: A szokásos energikus játékát nyújtotta, létfontosságú szerepet betöltve a támadásépítéseinknél. 11,4 km-t futott, 92%-os passzpontosságot hozott 4 labdaszerzéssel, nem bírtak vele, még Kuckát is rendre simán faképnél hagyta. Figyelnie kell viszont a szabálytalanságaira, korábban is láttuk tőle, hogy képes túlfeszíteni a húrt (2 büntető a Fiornak), és most is volt egy olyan szabálytalansága egy sárga lap birtokában, amiért bizony könnyen kiszórhatták volna - 7,5. 

Bonaventura: Többnyire jól tartotta meg a labdákat, háromszor ugyan szerelték, de inkább az volt jellemző, hogy megbecsüli a zsugát, 55 passzából is csak hármat rontott el. Ebből az 55 passzból ráadásul ötöt kulcspassznak minősített a StatsZone, és Jack veszélyes lövésekkel sem maradt adós (az egyikből született végül a gól is), de kétségtelen, hogy múlthéten jobban festett egy sorral fentebb - 7.

Suso: Aktív volt, és próbálkozott serényen mind lövésekkel, mind beadásokkal, viszont a hatékonysága bőven hagyott maga után kívánnivalót, még úgyis, hogy ha Pjona jobban koncentrál, akkor talán már az első félidőben két gólpasszt jegyzett volna - 6,5.

Piatek: 4. 

Calhanoglu: Hasonlóan értékelhetjük, mint Susót, ketten együtt 11 lövést eresztettek el 18 beadás mellett, de láttuk, hogy milyen eredménnyel. A török esetében ráadásul néhány mostanában nem megszokott hiba is becsúszott, többet vártunk tőle - 6.

Leao: Csak három "egységgel" passzolt kevesebbet, mint Piatek 64 perc alatt. Sokkal megjátszhatóbb, és lendületesebb volt, mint a lengyel, igaz, extrát neki sem sikerült hoznia - 6.

Krunic: Érzékelhetően veszélyesebbé váltak a támadásaink a beszállásával, 2 kreált helyzetet is feljegyeztek neki - 6,5. 

Összefoglaló

 Forza Rossoneri!

Felhasznált források: StatsZone, whoscored.com