Nincs sok időnk a sebeink nyalogatására az elveszített Derby után, hiszen hétközi fordulóval robog tovább a Serie A, csapatunk pedig Mazzarri Torinójának otthonába utazik. Beharangozó.

A Milan-Inter felvezetésében esett szó róla, hogy egy Derbyn elszenvedett vereség könnyen a béka segge alá terelheti a csapat morálját - Mi sajnos bevéshettük magunknak azt a vereséget, és most félve tekinthetnénk a soron következő mérkőzésünkre, hogy vajon mennyire lesz enervált, letört, vagy hitevesztett a csapatunk, ám a sors úgy hozta, hogy egy olyan együttessel találkozunk, akik szintén nem duzzadnak az önbizalomtól, akik szintén keresik önmagukat. Ez a csapat a Torino, amely a Lecce-Samp kettős elleni betlivel hangolt a csütörtöki meccsre.

Mindkét vereség a kifejezetten kínos kategóriába tartozik. Az újonc Leccére például jellemző, hogy olykor fejvesztve rohamoznak a védekezésre vajmi kevés energiát fordítva - ellenük mégis csak egy Belotti-tizenegyesgólra volt jó hazai pályán a Toro. A Sampdoria pedig a Lecce mögött tanyázik a tabella 18. helyén, az idei szezon eddigi legnagyobb csalódását szolgáltatva - valami egyelőre nagyon nem klappol a Giampaolo helyére érkező Di Francesco munkájában, zilált együttes benyomását keltik a genovaiak -, de még nekik is sikerült két vállra fektetniük Mazzarri alakulatát.

 Giampaolo és Mazzarri is stresszes napokat élhet meg mostanában | Fotó: MilanData

A Torino formája előtt kissé értetlenül állhatunk, hiszen nagyon nem így indult számukra a szezon. Ugyan az EL-selejtezőben alulmaradtak a Cutronét soraiban tudó Wolves ellen, de abszolút nem játszottak alárendelt szerepet a párharcban, szoros meccsekkel búcsúztak 3 gólt is eltéve az angoloknak. Hogy aztán a bajnokságban lenyomják a Sassuolót, majd az Atalantát is. Az persze hozzátartozik a történethez, hogy az Európa Liga miatt hamarabb kellett időzíteniük a formát, azonban a harmadik forduló mégiscsak korainak tűnik az első hullámvölgy eljöveteléhez.

Mazzarri Torinóját egy masszív, fizikális csapatnak ismerhettük meg az előző szezonban, akik kimondottan utaztak a párharcokra, az ütközésekre. Ebből mi is kaptunk egy kis ízelítőt a tavalyi, áprilisi összecsapáson - noha a Bakayoko-Kessié tengelyünk keménységben bárki ellen felvette a kesztyűt, azért emlékezhetünk, hogy például Rincón erőteljesen terrorizálta Paquetát és Calhanoglut a középpályán, a duónak pedig nem is sikerült megfelelően irányítania a Milant. Azt a mérkőzést egyébként 2-0-ra be is húzta a Toro, és szomorú, de egészen 2012-ig kell visszatekintenünk, hogy olyan meccsre leljünk, amit megnyertünk Torinóban. Akkor Robinho, Nocerino, Pazzo és El Shaarawy szerezte a góljainkat. Hát, nem mostanában volt...

Ha már statisztika, szolgálhatunk még egy olyan adattal, ami inkább Giampaolo számára lehet nyugtalanító: Edzőnk kilencszer találkozott Mazzarrival, és még nem sikerült győzedelmeskednie az öreg Walter felett. 4 döntetlen és 5 vereség a mérlege. Triviális kijelentés lesz, de: jó lenne kozmetikázni ezen a mutatón.

Újabb fejezet következik a párharcukban | Fotó: MilanDay.it

A Torino csapatánál változatlanul Andrea Belottira kell leginkább figyelnünk. Apropó, emlékszik még valaki a #BelottiMilan hashtag hullámra a szurkolók körében a kínai hatalomátvételt követő mercato alatt? Mi igen, és azóta is bánjuk egy picit, hogy nem bújt Milan mezbe a srác. Ugyan helyette van már egy gyilkos Pistolerónk - aki legyen jelenleg bármilyen ramaty formában is, biztosan rengeteg örömöt fog még szerezni nekünk -, de lelki szemeink előtt lebeg, hogy Belottival is veszett jól nézhetne ki a csapatunk. A Serie A 16/17-es kiírásában 26 bajnoki gólt rámolt az ellenfelek kapujába, és bár azóta alább hagyott a termékenysége, szerintünk ennek pont az lehet az oka, hogy nem lépte meg időben a szintváltást (...Cairo elnök 100 millás árcédulájának köszönhetően), és beleszürkült a Toro középszerűségébe. Persze, még most sem késett el, 25 éves, szóval simán kihozhatja magából a benne rejlő potenciált a Milan drukker hírében álló támadó. Nekünk mindenesetre ez idáig négyszer is beköszönt, pikáns kis csata az övék Gigióval.

A várható kezdőbe jósolják kengyelfutó gyalogkakukk barátunkat is a bikák oldalán, Diego Laxaltra gondolunk, akinek valami embertelen teljesítményt kellene letennie az asztalra, hogy a szezon végén lejáró kölcsön után végleg megvásárolják tőlünk 12 millió euróért. Igaz, a Torino - a szombaton látott Interhez hasonlóan - 3 védős rendszerben futballozik, ez pedig akár ülhet is az urunak, hiszen abban a szisztémában a fáradhatatlan robotolás alapfeltétel a szélen, és Mr. Kickandrunnak ha valamivel, akkor azzal nincs gondja.

Ha már szóba került a várható kezdő, íme:

Tegyük hozzá, hogy Giampaolónál az eddigiek alapján nem lehet biztosra menni, de a Gazzetta ezeket a kezdő tizenegyeket dobta be csütörtökre:

A lap is feltünteti, hogy amíg nálunk könnyen beeshet Rodriguez helyére Theo Hernandez, Biglia helyére Bennacer, és Leao helyére Rebic, addig a Torónál Mazzarri már csak azon töri a fejét, hogy Verdi vagy Zaza szerepeljen az első perctől a pályán. Mi jobban örülnénk Zazának: a kopasz-olasz tavaly mindössze négy gólig jutott a bajnokságban, és mintha nem igazán illenének össze Belottival a támadósorban, révén, hogy két egészen hasonló erényekkel bíró játékosról van szó. Verdi: Ő sem futott túl emlékezetes szezont tavaly Ancelotti Napolijában, de mint Milan-nevelés - ahogy az lenni szokott - menne ellenünk, mint a mérgezett egér, no meg tudjuk róla azt is, hogy piszkosul két lábas spíler, nem akármilyen lövőerővel, így nem bánnánk, ha inkább ő ücsörögne a padon.

Azt már aligha érdemes taglalni, hogy a Gazzetta által jósolt Milan kezdő mennyire kiábrándító. Természetesen gyorsan megint megjegyezzük, hogy kár lenne már most ekézni Giampaolót, de a hét elején még egyértelműen arról szólt a fáma, hogy Theo, Bennacer és Leao mellett még Jackie Boy is megkapja a bizalmat, most viszont neccesnek tűnik a játékuk. Meglátjuk, bízzunk a pozitív meglepetésekben és abban, hogy a Mister csak nem volt annyira megelégedve az Inter elleni kezdővel (Contit leszámítva). Theo és Bennacer kezdetése kiemelt fontosságú lenne, hogy 1-2, de inkább 2-3 fokozattal hatékonyabbá, és gyorsabbá tegyük a játékunkat. Velük is küzdelmes mérkőzésre van kilátás, nem, hogy nélkülük.

Végül pedig jöjjön egy TOP5-ös gólösszeállítás a torinói kirándulásokról, benne két zseniális See papa góllal, egy Bonaventura mestermunkával, egy Robinho finomsággal és egy parádés Ronaldinho szabadrúgásgóllal. Csütörtök 21:00, Forza Rossoneri!